Kullancs oldalunk tartalma:


Kullancs az emberen, betegségterjesztő szerepe:

Az emberre jutott kullancs a ruhán, majd a bőrön haladva vérszíváshoz kedvező helyet keres. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg, de nem ritka a szemhéjon csüngő kullancs sem. Szájszervével apró sebet vág a bőrön, rögzíti magát, majd vért szív. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert és rejtekhelyet keres.

Az emberek általában még a vérszívásuk előtt, vagy a vérszívási szakasz kezdetén megtalálják és eltávolítják testükről a kullancsot.

A kullancs emberi kórokozókat általában nem hordoz. Ha a kullancs mégis fertőzött, akkor is kicsi az esélye annak, hogy a kórokozók már a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak. Olykor azonban mégis súlyos következményekkel járó fertőzéseket, Lyme-kórt, vírusos agyvelőgyulladást (kullancsencephalitist) és agyhártyagyulladást terjeszthetnek emberre.

Kullancs a háziállaton:

 

 

Engedélyezett a kullancsirtás?

Az Európai Unió 1849/2006/EK rendeletében (2006. 12. 14.) döntött arról, hogy egyéb biocid vegyületek mellett az évtizedeken keresztül kullancsirtásra hazánkban is felhasznált pirimifosz-metil a biocid hatóanyag-felülvizsgálati programból kikerül. Valójában tehát nem a kullancsirtás technológiája került “betiltásra”. Ezért az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az egyetlen, Magyarországon kullancsirtásra engedélyezett permetezőszer, az Actellic 50 EC rovarirtó koncentrátum forgalomba hozatali engedélyét 2007. augusztus 10-től visszavonta.

Kullancs elleni védekezés a kertben, telken, udvaron:

Bár kullancs ellen nevesített irtószer nincs forgalomban, a kullancsok egyáltalán nem különleges élőlények, szinte bármilyen irtószer képes pusztítani őket. Egy kiskertben vagy udvarban végzett általános rovarirtás (mely például levéltetvek vagy atkák ellen irányul) jó hatékonysággal pusztítja a kullancsokat is.

Az ilyen növényvédő jellegű kezelések nem tiltottak, III. kategóriás növényvédő szerrel (pl az általánosan felhasznált piretroid hatóanyagokkal) egyszerű és eredményes kezelést lehet végrehajtani. A rovarölő permetezőszer felhasználása ilyen esetben az engedélyokiratban meghatározott kártevők ellen irányulhat (pl lombrágó hernyók, mezei poloskák, levéltetvek, tripszek, molyok).

A növényvédőszeres kezelés hatására a célkártevők mellett a kullancsok is pusztulnak

Kullancs ellen kiránduláskor:

Viseljünk világos ruházatot, így a kullancsot könnyen észrevehetjük.

Nadrágunk szárát tűrjük be a zokniba, így a kullancsok nehezen tudnak a ruha alá mászni.

A bőrünket fújjuk be a kullancsriasztó krémmel vagy aeroszollal, a lehetséges bejutási helyeken. Kerüljük el a sűrű, nedves aljnövényzetet – a kullancsok nagy része itt bújik meg.

Tartsunk kullancs-vizitet, a kirándulás alatt vagy után vizsgáljuk át a bőrfelületet.

Ha kullancsot találunk a testen, gyötrés nélkül, a minél közelebb a bőrfelülethez csipesszel fogjuk meg, majd egy határozott mozdulattal távolítsuk el. Nem szükséges különleges csipesz vagy Kapiller-féle eszköz – legjobb a minőségi szemöldökcsipesz.

A kullancscsípést követően 1-2 héttel később jelentkező influenzához hasonló állapot jelentkezése, elmúlása, majd ismételt jelentkezése utalhat fertőzésre. A bőrpír nem jelent autómatikusan fertőzést, de okot ad a kivizsgálásra.

Kullancs videók:

Kullancs helyes eltávolítása:

Tévhitek a kullancscsípéssel kapcsolatban (dr. Lakos András):

Kullancs tévhitek:

Kullancsok számának csökkentése a kertben:

Kullancsok által terjesztett betegségek elleni védekezés:

Lyme kór:

A betegség először 1975-ben ütötte fel a fejét az egyesült államokbeli Lyme városában, járványszerű ízületi megbetegedéseket okozva. A Lyme-kór az USA bizonyos államaiban még ma is jóval gyakrabban fordul elő, mint a világ más országaiban, ez azonban nem jelenti azt, hogy kevésbé kellene komolyan venni a betegséget. A nyári és késő nyári hónapok kedveznek a leginkább a Lyme-kórnak, éppen azok, amelyek a legideálisabbak a természetben tett kirándulásokra és túrákra.

A betegséget terjesztő kullancsok a túrázók által kedvelt erdőkben, bokros-bozótos területeken és erdei tisztásokon, az aljnövényzetben, illetve a fák és bokrok levelein élnek, és fél vagy legfeljebb egy méteres magasságban lógva várják a táplálékukat.
A kullancsokkal kapcsolatban fontos tudni, hogy nem mindegyik egyed terjeszt betegséget, ők ugyanis alapvetően nem hordozzák magukban a Lyme-kórkórokozóját. A megbetegedésért felelős borrelia burgdorferi már fertőzött állatok véréből kerül akullancs szervezetébe, az ember pedig akkor van veszélyben, ha a fertőzött kullancs a bőrbe fúrva magát legalább 1-2 napig észrevétlen marad. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a kórokozó bejuthasson az ember vérkeringésébe.

Ha a bőrbe fúródott kullancsot nem veszik időben észre, akkor néhány nap elteltével a csípés helyén szaporodni, 3-32 nap elteltével pedig vándorolni kezdenek a szervezetben. A szaporodás időszakában semmilyen tünet nem jelentkezik, amely felhívná a figyelmet a baktériumok jelenlétére, éppen ezért a fertőzöttség megállapítása a betegség korai szakaszában igen nehéz. A Lyme-kór tünetei ugyanis három szakaszban jelentkeznek, az első a kórokozók vándorlásától számítható.

A korai szakaszban a következő tünetek utalhatnak a fertőzöttségre: fáradtság, hidegrázás, láz, fejfájás, tarkómerevség, izom és izületi fájdalmak, vándorfoltok. Ez utóbbi elsőként a csípés helyén látható, később azonban a test más részein is megjelenhet. A vörös szélű folt akár 50 cm átmérőjűre is kiterjedhet, majd közepe lassan kifehéredik, de sem viszketéssel, sem különösebb fájdalommal nem jár. Sőt, bizonyos idő elteltével – az említett tünetek többségével egyetemben – nyomtalanul el is tűnik, azonban a fáradtság érzése akár hetekig fennállhat.

A betegség második szakaszára már súlyosabb tünetek jellemzőek, melyek közül a leggyakoribbak a fejfájás, a tarkómerevség, idegi fájdalom, ritkábban pedig szabálytalan szívverés, mellkasi fájdalom és az egyik arcfél ideiglenes bénulása.

Ha a betegséget a felismerés hiányában nem kezelik, az akár maradandó következményekkel is járhat. A Lyme-kór harmadik szakaszában ugyanis – amely egyébként akár évekkel később jelentkezik csak – az idegrendszeri zavarok mellett súlyos ízületi gyulladások alakulnak ki, amelyek elsősorban a térd ízületeit érintik. A gyulladás kevésbé fájdalmas, mint amennyire látványos és súlyos: a térdek megdagadnak, meleg tapintásúak, a térd mögött pedig ciszták alakulhatnak ki, amelyek megrepedése már jelentős fájdalmakat okoz.

A harmadik szakaszt is elérő, Lyme-kórban szenvedő betegek 10%-ánál az ízületi problémák maradandóak. A Lyme-kór kórokozóját a leggyakrabban a vérben található ellenanyagok mérésével igyekeznek azonosítani, a módszer azonban kevésbé megbízható, hiszen a kórokozó a betegség korai szakaszában gyakran nem kimutatható. A Lyme-kórpontos diagnózisának felállításához ezért a vérvizsgálat mellett a tünetek megléte is szükséges. A betegség általában antibiotikumokkal jól kezelhető, ezt azonban a későbbi szövődmények elkerülése érdekében érdemes még a korai szakaszban elkezdeni. Súlyos idegrendszeri zavarok esetén intravénás antibiotikumkúrát is szoktak alkalmazni, mely akár több hétig is eltarthat.