A hangya, a hangyák biológiájáról

A hangyák kis termetű, hártyás szárnyú rovarok, testhosszuk igen gyakran csak 1-2 mm. Potrohuk a torral nyélen át 1-2 bütyökkel ízesül. Fullánkja csak kevés fajnak van. Társas életűek, kisebb-nagyobb családokban, „államokban”, ún. bolyokban élnek. A hímek és a nőstények szárnyasok, a dolgozók és a katonák tökéletlen ivarszervű nőstények, mindig szárnyatlanok, fullánkjuk, vagy a potroh végén hangyasavtermelő mirigyük van.
A hangyák dolgozói egyazon fajon belül is többalakúak lehetnek, szervezetük többféle feladat ellátására módosulhat. E „kasztok” valamelyikébe való tartozás a lárvakorban kapott táplálék eredményeként jön létre. A hangyák körében bizonyos munkamegosztás tapasztalható. A petéket a megtermékenyítés után szárnyukat levetett hangya anyák, a „királynők” termelik. A nagy szemű hímek feladata kizárólag az anya megtermékenyítése. A boly védelméről a katonák gondoskodnak, az ivadékok és az anya táplálása a dolgozó hangyák kötelessége.
A hangyák teljes átalakulással fejlődnek. A lárvák bebábozódáskor többnyire finom burokkal, ún. kokonnal veszik körül magukat. Ezeket szokás tévesen hangyatojásnak nevezni.
Rejtett életmódot folytatnak, a helyiségekben található hangyák mindig a dolgozók. Élelem után kutatva a hangyák akár tömegesen lephetik el a házat. Az ember környezetében a házi hangya, a kis fekete hangya és a gyepi hangya is előfordulhat.